Kedves Olvasó!
Megint hétfő 🙁 Újabb hosszú hét áll előttünk. Pénteken itt voltak a tesóim 🙂 Nagyon jól éreztem magam. Jó volt újra látni őket. Kártyáztunk itt és és otthon is. Ők is élvezték nagyon! Tehát a péntek estém jól alakult. Szombaton végre sikerült megtalálnom a tökéletes programot Mr. Big ajándékához. A neve DVD Slideshow Professional!!! Mindenkinek ajánlom. Ezzel a programmal video dvd-t lehet készíteni, sőt mpeg-be is lehet menteni, de akár a netre is fel lehet tenni a kész videónkat. Még néhány simítás és kész Mr. Big ajándéka. Tegnap pihengettem, regenerálódtam, filmet néztem.
Milyen gyorsan megy az idő… már november van. Eltelt négy év… sok idő! Egyébként nem tűnik olyan hűde soknak. Aztán, ha belegondolok… milyen volt az első randi. Már alig emlékszem olyan messze van. Örülök, hogy közben felnőttem, és már reálisan látom a dolgokat. A kezdetekben mindent rózsaszín köd borított, és ez párosult a cserfes tini énemmel. Volt néhány olyan húzásom, amit most már “felnőtt fejjel” nem tettem volna meg, így utólag. Itt olyanokra gondolok, hogy nem hallgattam senkire csak mentem a saját fejem után, ezért sokat veszekedtem anyukámmal. Aztán benőtt a fejem lágya. De ez is kellett. Én legalább elmondhatom magamról, hogy sose volt problémám az alkohollal, cigarettával, és az egyéjszakás kalandokkal. Ugyanis egyikkel sem éltem/élek. Ezt sajnos kevés fiatal mondhatja el magáról. Sokat változtam ez alatt a négy év alatt. Rájöttem ki vagyok és mit akarok. Legfőbb vágyam az életben, hogy saját családom legyen. Szeretnék férjhez menni, szeretnék anyuka lenni!!! És úgy érzem megtaláltam az igazit, Ő-t, akivel mindezt meg is tudom valósítani. Persze szeretném ha lenne munkám, és kijelentem, hogy EL FOGOM VÉGEZNI AZ EGYETEMET!!!! Ez fontos, nehogy valaki azt higgye, hogy “buta” vagyok. Csak én valahogy ezt érzem fontosnak, a CSALÁDI HARMÓNIÁT!!! És érzem, hogy hamarosan nagy változás lesz az életemben. Most még csak tervezgetem a jövőt, de néhány hónap/év (ki tudja?) múlva már élni fogok benne. Összeköltözés, házasság, gyerekek! Hosszú út áll még előttem. Bizos lesznek konfliktusok, ha együtt élünk majd. Előjönnek a hétköznapi problémák, felszínre jönnek a másik szokásai… bár, ezekkel már most is szembesülök, csak még nem zavar annyira, hiszen nem nekem kell elpakolnom utánna, nem én főzök, vasalok rá. De tudom, hogy ezeket a problémákat meg lehet oldani! És meg is kell! Az embernek néha áldozatot kell hoznia! A jót, a boldogságot nem osztogatják csak úgy. Meg kell érte küzdeni. Ha össze is veszünk néha (ami nem tart mostanában már néhány percnél tovább), tudom, hogy kibékülünk. Beismerem, ha én hibázok és ő is elismeri, ha ő hibázik. Sokan egy-egy veszekedést úgy zárnak le, hogy jó akkor vége! Ez a könnyebbik út. Sokkal egyszerűbb azt mondani, hogy vége. Mint leülni és megbeszélni, elgondolkozni, hogy mit nem csinálok jól. Egyszerűbb mindig a másikban keresni a hibát, mit saját magunkban. Én a nehezebb utat választottam. És meg lett az eredménye. Boldog vagyok!!! Már négy éve!!!
További szép napot!
Üdv.: Huncutka
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: