Karácsony

 Kedves Olvasó!

“Ha elmúlik karácsony…” ugye mindannyiunknak ismerősen csengnek ezek a szavak. Szép kis dal, de valahol mégis szomorú. De ez a valóság! Mi emberek ilyenek vagyunk. “Három napig jók vagyunk, sőt emberségesek!” Közben egész évben veszekszünk és szidjuk egymást (persze tisztelet a kivételnek). De valahogy a karácsony mégis összehozza az embereket, a haragosok kibékülnek, még ha csak három nap erejéig is.

Sajnos vannak családok, ahol nem így van. Vannak olyanok, akik mit sem törődnek az ünneppel, a szeretettel. Ismerőseim körében sajnos ezt tapasztaltam az idén. Akár a szomszéd család is lehetne. Kifelé boldog, békés családi képet mutatnak, a gyermek méregdrága ajándékot kapott, mindene megvan. De valahogy nincs karácsonyi hangulat. Nincsen készülődés, csak négy gyertya és egy száraz ág emlékeztet az ünnepre. És persze a gyermek szobájában lévő karácsonyfa, amit nem a család csodál meg nap, mint nap, csupán a gyermek gyönyörködik benne. Mi, kívülállók azt hinnénk, milyen boldog ez a gyermek, mindene megvan, a szülei megtehetik, hogy drága ajándékokkal halmozzák el, és ő boldogságban nő fel. Azonban megfeledkezünk valamiről. Ha jobban odafigyelünk, észrevesszük, hogy ez a gyermek nem a méregdrága ajándékra vágyik, hanem szeretetre és törődésre. Nem azért várta a karácsonyt oly nagyon, hogy részeg szülei verekedését nézze. Igen, így van. Szülei mit sem törödve gyermekükkel, “hulla részegre” itták magukat és persze veszekedtek, ami verekedésbe ment át. Karácsony napján ezt látta a szegény gyermek. Mivel közeli ismerősökről van szó, úgy éreztem segítenem kell. De rájöttem, ez nem az én dolgom. Nem szólhatok bele mások életébe. De magamban mélységesen elítélem ezeket az embereket. Miért nem bírja megállni valaki, hogy legalább karácsonykor ne igyon? Miért? Miért kell egy gyerek előtt verekedni? És ezek “értelmes emberek”? És az ilyennek van diplomája meg havi 300 ezres fizetése? Az ilyen embernek még 10 forintot sem adnék. Lehet nekik drága családi házuk, meg utazgathatnak külföldre, meg vehetnek a gyereknek 50 ezerért ajándékot, de sosem érezhetik azt a csodás érzést, amikor együtt van a család, beszélgetünk, nevetgélünk, társasjátékozunk. És szegény gyermek sem érezheti mindezt. Pedig vágyik rá. De szülei ezzel mit sem törődnek. Két nap múlva újra az italhoz nyúlnak és újra elcsattan egy-két pofon…

De most jöjjön egy vidámabb téma!

A mi karácsonyunk nagyon jó volt. Már kedden hazajöhettem délben, így elég időm volt a készülődésre. Mézeskalácsot sütöttünk, meg bejglit. Utána pedig a karácsonyi menü következett. Élveztem a készülődés minden pillanatát. Aztán díszítettük a fát, felöltöztünk szép ruhába, és nagyszüleimmel együtt ünnepeltünk. Igazán szép karácsonyom volt, amiért nagyon hálás vagyok a jó Istennek. Sok szép ajándékot kaptam, többek között egy rózsaszín fürdőköpenyt és egy rózsaszín telefont is. 🙂 Ebben a pár napban végig együtt volt a család. Sokat társasjátékoztunk, meg táncoltunk (mivel a tesóm táncszőnyeget kapott). Jókat ettünk, ittunk.

Sajnos vége lett e csodás ünnepnek és egy újabb esztendőt kell várni, hogy ismét e csodában legyen részünk. És holnaptól munka… 🙁 Sajnos… mert ugye nincs szabi. De még lesz pár nap pihenés a héten, mivel itt lesz ugye a szilveszter. Apropó szilveszter. Nagy terveim vannak a 2010-es évre vonatkozóan. Melyeket össze is foglalok és közzéteszek a blogomban. Sokáig én is azt gondoltam, hogy milyen hülyeség újévi fogadalmakat tenni, hiszen úgysem tartja be az ember. De most muszáj lesz. Nagy változások vannak kilátásba. És csak én változtathatok az életemen. Csak én léphetek. És jobb előre tisztázni a játékszabályokat. Szeretnék változtatni mindenen. Magamon, a személyiségemen, a céljaimon, a jövőmön. Érzem, hogy sikerülni fog! És ajánlom mindenkinek, hogy ahelyett, hogy átinná magát az egyik évből a másikba, inkább üljön le egy kicsit, nézzen mélyen magába, és írja le, hogy mit mutathat fel a 2009-es évből! Mit csinált jól és mit csinált rosszul! Hiszen utólag úgyis könnyű okosnak lenni. És írjon egy listát, hogy min szeretne változtatni, mit szeretne megvalósítani a következő évben. És jövő ilyenkor lehet majd pipálgatni a dolgokat, amelyeket sikeresen véghezvittünk.

És zárásként jó pihenést kívánok mindenkinek, aki nem dolgozik a két ünnep között, és kitartást azoknak, akik velem együtt munkába állnak.

További szép napot!

Üdv.: Huncutka