Kedves Olvasó!
Már lassan a szerdai nap közepéhez érünk, így gyakorlatilag túl vagyok a hét felén… Így két és fél nap után, őszintén szólva furcsa érzés újra itt lenni… Sok minden megváltozott… Az egykori főnököm nincs már itt, van helyette egy kedves majdnem velem egykorú csaj. És itt van egy srác, aki olyannyira idegesít, hogy le sem tudom írni. A korábbi falugondnok helyén van, és ideje nagy részét itt tölti a művházban a régi főnököm irodájában ücsörögve (ami régebben tabu volt mindenkinek) és nagyban tévézget… Köszönni persze nem tud, mikor belép az épületbe… úgy mozog itt, mintha otthon lenne. Nem világosította fel senki, hogy erre nem ez a szokás? Legszívesebben beolvasnék neki… de türtőztetem magam… A régi gondnok srác sokkal jobb volt, kedves volt és mindenki szerette és persze távolról köszönt az embereknek… ez meg?! Rosszul vagyok tőle, ha meglátom… Tehát minden más lett… kicserélődtek az emberek, megváltoztak a szerepek. De nem törődöm semmivel és senkivel, örülök, hogy van munkám és kész.
Otthon a helyzet változatlan. Bezárkózom a szobámba és 90210 nézek, na meg persze Bari közit. E. már az egész lakást átrendezte és míg ő otthon relaxál (mert nagyon elfáradt szegény a nagy semmittevésben) a gyerekeit a 11 éves húgomra bízza… ennyi esze van szegénynek. Ja és a legjobb, hogy úgy volt, hogy szombat hajnalba indulnak haza, de közölte, hogy inkább vasárnap estig maradnak… Ez aztán az örömhír. Az utolsó normális hétvégémet is elrontja… mert ugye 1-étől hivatalosan is dolgozom, és valószínűleg szombatonként is, így megint megy majd a kevergetés a szabadnapjaimmal.
Jelenleg németezek… tankönyveket töltögetek le és majd megkérem Biget, hogy nyomtassa ki őket. Muszáj elmélyítenem a nyelvtudásom, hiszen hamarosan jön a szaknyelv.
Megint durcás hangulatban vagyok… de örülök, hogy nem otthon, hiszen itt legalább nyugodtan olvasgathatok, netezgethetek. Otthon meg már ha meglátom a „betolakodókat” rosszul leszek. És a gyerekei persze folyton ölik egymást és hisztiznek… levegőre persze nem viszi ki őket (még megárt nekik), inkább leülteti őket a tv elé… De nem idegesítem magam…
Érdekes álmom volt az éjjel: Harry Potter könyvet szerettem volna mindenáron olvasni… a harmadik kötettől… Ha kicsit több időm lesz kézbe veszem a Potter könyveket és egytől-egyig kiolvasom őket.
Szép napot!
Huncutka
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: