Kedves Olvasó!
Kezdem magam egyre rosszabbul érezni… gyakorlatilag már egy árva fillérem sincs… egyetlenegy forint se. Mindet elköltöttem. Persze nagyon jól esik, mikor bókokat kapok a megjelenésem, a csinos ruháim miatt, és az önbizalmam is rendbe jött a stílusos, új ruciknak köszönhetően…. de most mégis szomorú vagyok. Olyan dolgokat teszek, amit nem kellene… rendeltem például 300 g gyönyörű fehér fonalat, mivel elterveztem, hogy majd sálat és sapit kötök. 2600 Ft… Hétvégén láttam a szuper Glamour előfizetési akciót, miszerint csak 2990 Ft egy évre a magazin. Hát én előfizettem… Ma pedig kreatívkodtunk kicsit és eszembe jutott milyen jó lenne venni valamilyen kreatív kézműves könyvecskét… Találtam is, pont hatalmas akció volt, így két könyvet rendeltem 3900 Ft- ért… Egy karácsonyosat, ami 160 oldalas és nagyon jó ötleteket tartalmaz és egy kötött figurákat készítőset. Mind csupa akció és előny. Most viszont, hogy totál nullán vagyok, belátom sok döntést elhamarkodtam, és feleslegesen szórtam a pénzt… Ez van, ha az ember lánya fél évig munkanélküli volt és senki anyagi támogatására nem számíthatott. Talán a tudatalattim próbált pótolni… Bár nem bánom egyik vásárolt termékemet sem. Még a csini fekete rucit sem 9500 Ft-ért, amikre gyakorlatilag egyáltalán nem volt szükségem… nem bánom… Fiatal vagyok! Most kell élnem! És ha nekem ez jelenti az örömöt, akkor nincs miért bánkódnom. Persze bűntudatom is van… na nem a suli miatt. Ugyanis tudom, hogy lesz rá elég pénzem… sokkal inkább anyukám, a mamám és Big miatt… ők ilyenkor csalódnak bennem… Anyukám azt hiszi mindezt a teszveszen eladott cuccok árából vettem… Nem is sejti, hogy elköltöttem az összes pénzem… Ha megtudná… hozzám sem szólna életem végéig… Big is mindig csak azt hajtogatja, hogy spóroljak… De nem tudok… egyszerűen nem megy… ha meglátok egy álomszép rucit, és tudom, hogy van annyi pénz a számlámon, egyből megveszem… Szeretek csinos lenni, szeretem, ha az emberek megnéznek és elismerő pillantásokkal illetnek… Szeretem, hogy van önbizalmam, nem érzem magam szürke kisegérnek. Ez boldoggá tesz… annyi rossz történt/történik velem… ennyit megérdemlek… Persze nem szabadna ezekre hivatkoznom, egy pszichológus biztos egyből le is vonná a következtetéseket az élettörténetemmel kapcsolatban…
Huncutka
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: