Kedves Olvasó!
Kedden már szent volt a béke köztem és a párom között, tudtam, hogy másnapra megjön az esze. Persze nem könnyű így, hogy az embernek attól kell tartania, hogy ha sokat dolgozik a párja, mikor tör ki újabb veszekedés…
Tegnap részt vettem az első Autogén tréning-órán. Nagyon tetszik a módszer, bár rá kellett jönnöm, hogy én ezt a technikát már ismerem. Sikerült ellazulnom, kikapcsoltam az agyam egy 10 percre, ami nagyon jól esett. Ma pedig személyes elbeszélgetésen voltam a pszichológusnál. Szerencsére nem kellett elmesélnem az életem , mert sok részlet még most is felzaklat. Érdekes, hogy a legegyszerűbb kérdésre a legnehezebb válaszolni. “Mi volt élete legszebb pillanata?” Hmmm… erre nem számítottam. Persze csak hebegtem-habogtam és mondtam valami olyasmit, hogy karácsony és nyaralás… Na, szép… Nem tudom, hogy mi volt a legboldogabb dolog ami velem történt… Úgy érzem a boldogabb pillanatok még előttem állnak. Az eljegyzés, az esküvő, a gyermekem arcocskája… Kicsit lehangoló, de úgy érzem eddig inkább a rossz élmények kerekedtek felül. Arra a kérdésre, hogy mi volt a legrosszabb pillanat, már jóval többet tudtam mondani… sőt, egyenesen emlékek tömkelege jött elő, de nem soroltam fel őket. A beszélgetés végén kérdeztem a doktornőt, hogy tud-e ajánlani önismereti tréninget… Épp most néztem meg az oldalt, amit javasolt… a 120 000 Ft-os részvételi díj kicsit kicsapta a biztosítékot nálam… Azért fizessen az ember, hogy jobban megismerje önmagát??? Főleg ennyit??? Azt hiszem ezt is bele kellene foglalni a Btk. rablás törvényi tényállásába…Azt hiszem maradok a blogolásnál, azt hiszem az is segít megismerni önmagam.
Tegnap találkoztam egy volt osztálytársammal, aki a a csoporttársával volt, aki anyuka. Ott volt a gyönyörű fiacskája, a hatalmas tengerkék szemeivel és szőke, göndör fürtjeivel… Azt hiszem valódi angyalka volt! A kicsit ujjacskái, a falatnyi lábikója, a huncut kis mosolya teljesen magával ragadott… Olyannyira, hogy másra sem tudok gondolni, hogy NEKEM IS KELL!!!! Igen… GYEREKET AKAROK!!! Már hetek óta csak ez jár a fejemben… Nem tudom mit kellene tennem… Vissza kell fognom magam, mert még nincs itt az ideje… vagyis próbálom elhinni, amit mások mondanak. A párom szerint tönkremenne az életünk, ha most teherbe esnék… persze igaz… miből nevelnénk fel? Hogyan? És hol? Tudom… és én is a legjobbat szeretném a babámnak… Épp ezért próbálom elfelejteni a vágyat… de nem egyszerű…
Huncutka
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: