Kedves Olvasó!
A vidéki kiruccanás végtére is nagyon jóra sikeredett. Tényleg jó volt végre kimozdulni a nagyvárosi forgatagból és élvezni kicsit a természet nyugalmát. És szinte végig együtt voltunk Biggel, így aztán nincs okom panaszra!
A baba iránti vágy még mindig munkálkodik bennem, azt hiszem sose fog elmúlni, de így is van rendjén. Hiszen már abban a korban vagyok, amikor már akár lehetne is babám. Ha minden jól megy pár éven belül elérkezik az idő és valóra válhat az álmom. Persze addig még sok a teendő! Be kell fejeznem a sulit, gyűjtenünk kellene… Amihez jó lenne ha dolgoznék… egyre jobban zavar, hogy nem dolgozom. Már nem tudom mit tegyek… mindenfelé keresgélek… de egyszerűen nem járok sikerrel. Nem tudom mihez kezdjek… elég kétségbeesett vagyok. Mert minél hamarabb gyűlik össze az általunk elképzelt összeg, annál hamarabb válhat valóra az álmom…
Most még élvezzük ezt a pár napot, ugyanis Big pár nap múlva ismét dolgozik, és visszaáll minden a régi kerékvágásba. Nekem is el kell kezdenem a tanulást, mert nagyon gyorsan közelít a vizsgaidőszak. De addig is pihengetünk!
Végül egy kép, melyet a kirándulásunk alkalmával készítettem. Kellemes hétvégét kívánok!
Huncutka
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: