Kedves Olvasó!
Annyi minden történt velem amióta nem jelentkeztem, hogy azt sem tudom hol kezdjem…
Azt hiszem ott fejeztem be, hogy teljesen összezavart az, hogy írogattunk egymásnak… beindult a hormonműködésem, és csőlátásom alakult ki. Megesik ez mindenkivel… azt hiszem. Fellángolás, hormonok… hiúság… lehet ezt bárminek nevezni, a lényeg, hogy az ember teljesen kifordul önmagából. Hogy miben hiszek? Sorsban… Istenben… vagy magában az Életben? Mindben… (egyébként igenis vallásos vagyok…) És, hogy ez miért is fontos most? Mikor az ember kifordul önmagából és egy másik világban repked teljesen kizárja a külvilág reakcióit… Hiába mondták többen, hogy hülye vagyok, fejezzem be… egyik fülemen be a másikon ki… És ekkor lépett közbe az Univerzum (hogy kedven c íróm Paulo Coelho szavaival éljek). Olyan dolog történt, amire a legrosszabb álmomban sem gondoltam volna… gyakorlatilag tükör került elém, megérezhettem azt, amit tettem. Big levelet kapott. Kézzel írt, szépen megcímzett kis borítékot. Ünnepi jókívánságok voltak benne és az, hogy az illető szívesen találkozna/beszélgetne Biggel… még a “puszi” is oda volt biggyesztve a levél végére… És a lényeg, hogy kitől kapta? Igen… a volt barátnőjétől… Bár Big nem volt túl monogám előttem (mit várunk egy 16-17 évestől) és igazából én vagyok az első komoly kapcsolata… de ez az illető állna a második helyen, ha már rangsorolni kellene a kapcsolatait. Sok kérdés felmerült bennem… Miért pont most írt neki? Mit akar? 6 éve nem is találkoztak, nem is beszéltek… semmi kontaktus… és miért pont most? És mi a célja? A legrosszabb az volt az egészben, hogy Biget nagyon felkavarta a dolog. És ekkor kezdtem el látni magam… Big bezsongott… beszélni akart vele… mert ő is nagyon kiváncsi volt… jól esett neki a dolog… Ekkor jöttem rá, hogy ezt az egészet én kaptam… a Sorstól… a cél az volt, hogy vegyem észre magam, ha másként nem ment, hát így biztosan. Sikerült is… Azóta nem írtam neki… (mármint az aranyos pasinak). Viszont Big még nincs túl ezen… próbáltam megértő társa lenni, aki megengedte, hogy felhívja telefonon, elvégre az is benne van a pakliban, hogy tényleg csak barátkozni akar a csaj… Kiderült, hogy karácsonykor jegyezték el… (persze ő a levelet még előtte írta) és szívesen találkozna Biggel… bár azt nem tudta megmondani miért is írt neki valójában… csak hebegett-habogott. Már meg is beszélték a találkozót amikor a csaj visszamondta… mert őt nem engedték el… De hozzátette, hogy remélni azért írnak egymásnak… Persze gondolhatod Kedves Olvasóm, hogy nekem ez hogy esett. Míg Big nem, én átlátok a szitán… Nem barátságot akar ez… És nagyon-nagyon sajnálom azt a balekot, aki eljegyezte… ha tudná szerencsétlen, hogy közben a kis barátnője a volt pasijával akar találkozgatni… ez szerintem nagyon ciki… de mindegy… Az egész arra volt jó, hogy magamhoz térjek. Nekem sikerült… De Bignek nem… Persze érthető, hogy felzaklatja a dolog… 6 év után a semmiből keresi meg… és nem áll össze a kép… pont most mikor eljegyezték… mit akarhat? Számomra persze ez egyértelmű… de Bignek nem… Big komoly, jóképű pasi. Aki hűsges, jó kiállású, van mire büszkére lennie a munkáját illetően… Ez mindenkinek szimpatikus lenne… Főleg neki… hiszen neki Big volt az első… De nem is ragozom tovább, mert olyan érzés ez, mintha kést forgatnának a szívemben… Remélem Big is észhez tér… és visszaáll minden a régi kerékvágásba..
A karácsony egyébként nem volt éppen a legjobb… Szenteste a nevelőapámat el kellett vinni a tőlünk 50 km-re lévő kórházba… egész nap görcsölt a veséje, de estére már annyira, hogy nem bírta tovább… fal fehér volt… Anyum, nevelőapám és Big tehát mentek a kórházba… én meg a húgommal otthon maradtunk… Idegeskedtünk… vártuk a fejleményeket… ami persze nem ment gyorsan… de mit csodálkozunk ezen ismerve a magyar egészségügyi ellátás menetét? 5 órát várakoztak a kórházban, úgy, hogy le sem ültették őket… de mindegy… nem ez volt a legjobb karácsonyom az már biztos… Mikor hazaértek azért elmentünk Biggel az éjféli misére… Szükségem is volt rá…
Amióta visszajöttünk Bp.-re szinte folyamatosan dolgozom. És tanulok is… És agyalok a történteken… Remélem az évvel a problémák is lezárulnak… bízom benne, hogy az új év jó dolgokat tartogat magában… És talán az én ujjamra is gyűrű kerül… remélem… már tényleg itt lenne az ideje…
Kívánok Minden Kedves Olvasómnak Egészségben, Boldogságban és Sikerekben gazdag új Esztendőt!
Huncutka (jövőre, ugyanitt)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: