Kedves Olvasó!
Már idejét sem tudom mikor írtam utoljára… Dolgozok, tanulok, vizsgázok, háztartást vezetek és próbálok minél több időt eltölteni a párommal. És hogy mi történt velem az utolsó bejegyzésem óta?
A párkapcsolatomat illetően úgy érzem az eddigi legmélyebb hullámvölgyünkön vagyunk túl. Minket is utolért az a bizonyos hetedik év. Párom teljesen kifordult önmagából, volt olyan pillanat, amikor azt éreztem mindennek vége. Persze az én viselkedésem sem volt teljesen kifogásolhatatlan… Mostanra viszont (lekopogom) minden rendbe jött. Túl vagyunk a nehéz időszakon, szeretjük egymást, és minden visszatért a régi kerékvágásba.
Viszont a mai napig nem értem mi vezethet egy elméletileg “épelméjű” embert, hogy tönkretegyen egy párkapcsolatot… Vagy csak én gondolom úgy, hogy az a férfi, aki párkapcsolatban él tabu a többi nő számára??? Főleg annak a nőnek, akit akkor jegyeznek el??? Ez még most is felfoghatatlan számomra… És a legrosszabb az az egészben, hogy most azon aggódhatok, hogy gyakorlatilag bármikor újra felbukkanhat az a bizonyos ex-barátnő… De a lényeg, hogy nem járt sikerrel. Elég erős a mi kapcsolatunk, ellenállunk a próbatételeknek.
A munkahelyemet illetően is lenne mit mesélni… kezdem megszokni a közeget, bár nem egyszer volt olyan pillanat, amikor erősen kellett küzdenem, hogy el ne sírjam magam. Nehéz megfelelni másoknak… nehéz mások kénye-kedve szerint “táncolni”… A főnökömmel nem vagyunk egy hullámhosszon… gyakorlatilag ő tűz én víz… mindig talál valami kivetnivalót a munkámban… és ráadásul én pedig valahogy mindig akkor hibázok, amikor ott van… De próbálok úgy tekinteni erre a lehetőségre, mint egy átmeneti megoldásra. Dolgozom is, és szabadidőm is van. Rugalmas a beosztás, van, hogy csak heti két napot dolgozok. És a fizetés is elég jó. Így próbálok alkalmazkodni amennyire lehet, még ha ez azzal is jár együtt, hogy tűrni kényszerülök.
Ezt a vizsgaidőszakot eléggé elszúrtam… pont a két legfontosabb tárgyam nem sikerült, ami azért probléma, mert ha nem lesz meg a februári vizsgakurzus során, fél évet csúszhatok a diplomát illetően… csalódott vagyok… magamban csalódtam. Szorgalmasabbnak, kitartóbbnak kellett volna lennem ebben a vizsgaidőszakban… sajnos a múltat már nem tudom megváltoztatni, így a jövőn dolgozom gőzerővel, hogy a februári vizsgáim sikerüljenek.
Sajnos mostanában egészen eltunyultam… ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy semmi mozgás, sok édesség… Ez már egy kicsit meg is látszik rajtam. Ezen felül állandóan azt érzem, hogy semmire sincs időm, fáradt vagyok… Ezért már érlelődik bennem a gondolat, hogy elkezdek tornázni egy kicsit. Réka új dvd-jét nézegettem a minap és már lélekben készülök is a testmozgásra. Holnap el is kezdem! Testi-lelki megújulásra lesz szükségem!
Mindenkinek szép estét kívánok és ígérem mielőbb jelentkezem!
Huncutka
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: