Kedves Olvasó!
Ígértem ugyan, hogy még szombaton írok, de sajnos nem volt időm…
Kezdeném azzal, hogy sikerült a vizsgám 🙂 4-est kaptam! Ahhoz képest, hogy a kettesre mentem, nagyon elégedett vagyok. Szombaton rettentő fáradt voltam. 4-kor keltem, utaztam, vizsgáztam, utaztam és este 6ra értem haza. De utána elmentünk vacsorázni B.-vel és egy másik párral. Jól éreztem magam nagyon! Vacsi után autókáztunk egy kicsit. Sose láttam még ilyen szépnek a Balatont! Hideg volt és sötét, már néhol be is volt fagyva, de gyönyörű volt…
És hogy, hogy állok érzelmi téren? Erre szokták azt mondani, hogy szarul, de büszkén. B. kedves, változik. De én? Tegnap egész nap Pasira gondoltam… Talán bennem van a hiba… (sőt, biztos)!!! Aztán este nyűgös is voltam, meg fáradt is… így nem volt nehéz kötöszködnöm. Na, a végére eljutottunk odáig, hogy ő állította, hogy az ő barátai közül senki sem kezdene velem még akkor sem, ha szakítanánk. Én persze nem értettem vele egyet. (na nem a Pasis ügy miatt….) Azért, mert én egyszerűen nem hiszek ebben. Szép mondás, hogy “A barátság mindenek felett!”, de szerintem hülyeség. Egy nő megszerzi, ha akar valamit. Legyen szó bármelyik pasiról. Ellenben egy férfit érhet elutasítás. Mi nők, ha akarunk valakit, bevetünk olyan női praktikákat, hogy legyen szó bárkiről, bármilyen barátságról, az illető nem fog majd ellenállni. És ebben biztos vagyok. Melyik pasi mondana nemet egy csinos, fiatal kívánatos nőnek? Egy olyan nőnek, aki gyakorlatilag tálcán kínálná fel magát… aki nem kérne mást csak szexet… aki nem borulna ki, ha az aktus után a pasi egyből lelépne… Na, melyik pasi mondana nemet? (persze ne értsen félre senki se, vannak kivételek! A kivétel erősíti a szabályt!) De a legtöbb férfi ilyen. Főleg azok, akik már hosszú évek óta párkapcsolatban élnek… Na, de most nem magamról írtam, csak úgy általánosságban rólunk, nőkről. Ha akarunk valamit megkapjuk. És erre jött B. ezzel a barátságos dumával. Hülyeség. Ha egy pasi egyszer beindul (megmerevedik…), akkor nem gondol se barátra, se barátnőre, se gyerekre… Sajnos… És kár ezt az egészet tagadni, és hinni, hogy nem így van. Manapság a legtöbb házasság válással végződik… szörnyű… és a legtöbb válás oka a félrelépés. Mert mikor nagy a szerelem, hisszük, hogy a mi párunk más, ő sose tenne ilyet. Aztán néhány év múlva megtörténik. Rájövünk, hogy semmivel sem különb a többinél. Szerintem genetikailag kódolva vannak… Ja, és, ami kiborított, hogy B. azt mondta persze ő bármelyik barátnőmnek el tudná csavarni a fejét (csak elméletileg, és csak akkor ha már köztünk vége lenne). Mert szerinte ez az összetartás csak a pasik között van meg. Én nem hiszek ebben az összetartásban. Ha nem egymás előtt, de egymás háta mögött tuti, hogy belemennének a dolgokba…
Na, de a lényeg csak most jön. B. ma reggel mondta, hogy ha minden összejön két hónnapig haza sem jöhet a suliból, ahová beiskolázták… Persze örültem neki, hogy ezzel majd előrébb fog tudni lépni szakmailag… és tudom, hogy ez neki sokat jelent… de… két hónap??? Nehéz belegondolni… ezt nem fogja kibírni, az amúgy is hadilábon álló kapcsolatunk…
Hauncutka
Szia!
Rengeteg film foglalkozik azzal, hogy egy pasi/férj a nője/felesége legjobb barátnőjével lép félre, vagy/és a nő/feleség a pasi/férj legjobb barátjával. Ilyen az élet. Attól barátok, hogy egyezik az ízlésük. Szerintem, akivel először bújt ágyba, vagy el is vette, de aztán megcsalta, az volt a tévedéses első(éretlen) döntés. Nehéz elsőre jól dönteni, be kell érni, önismeret…. A filmek is ezt szokták mondani, ha jól emlékszem. Szóval, a félrelépésben, megcsalásban szokott az igazi(bb) lenni, akivel később bújsz ágyba..Ezért nem kell fiatalon házasodni.
Hány éves vagy? Ugye, még nem kérdeztem?
Szia!
Igen, igen és igen. Így van. Az első nem mindig az igazi, sőt! Az első nem az igazi. Hiszen még nincs viszonyítási alapunk. Lehet, hogy van nála sokkal jobb, de az is lehet, hogy nincs. Muszáj kipróbálni mást, hogy tufjuk, melyik a jobb. És ezt lehet értelmezni érzelmi és szexuális téren egyaránt. Nem, még nem kérdezted, de egyébként 21 éves vagyok… tudom, tudom… még nagyon fiatal. És azt is tudom, hogy valószínűleg nem B. lesz az a férfi, akivel életem végéig együtt leszek… annak ellenére, hogy nagyon kedves velem, és próbál nekem mindent megadni. Ez nem az ő hibája… És épp ezért mondtam neki, hogy a házasság nálam még jópár évig szóba se jöhet. És ő is egyetértett velem. Fél attól, hogy nem elég jó nekem, és fél attól is, hogy nekem nem ő az igazi… érzi… mivel ő az első… persze, lehet, hogy, ha most szakítanánk, megismernék másokat, néhány évig külön lennénk, és évek múlva újra egymásra találnánk és akkor már nyugodt szívvel hozzámennék feleségül. Mert lehet, hogy ő az igazi… csak túl korán jött.