Kedves Olvasó!
Épp a U2 Everlasting Love című számát hallgatom… olyan meggyőzően cseng ez a két szó, hogy ha kicsit elkalandozok még el is hiszem, hogy valóban létezik örökké tartó szerelem. De aztán a számnak vége lesz, és újból a valóságban találom magam. Ahol meggyőződésem szerint nemhogy örökké tartó, de még néhány évnél tovább tartó szerelem sincs. Sokan csak ülnek, és várják a nagy őt… de mi lesz, ha eljön? Mi lesz, ha hozzámegyünk feleségül? És mi lesz sok-sok év múlva? Magány és szerelemnélküliség. A megszokással a Nagy Ő átalakul sima ő-re. Egyszerűen eltűnik. Talán átvándorol valaki más testébe… Kár is ezen tovább rágódni. Ez van és kész. Vagy kilépünk jelenlegi nagy ő-ből kis ő-vé átalakult kapcsolatunkból, vagy folytatjuk tovább, és nem nyavalygunk, nem sírunk, nem vágyunk másra, egyszerűen beletörődünk a sorsunkba. Persze az életünket mi irányítjuk, csak mi változtathatunk, csak mi tehetjük jobbá.
Huncutka
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: